III. Sikertörténet, Finnország

Néhány napja, a technikának köszönhetöen, a világhálón "összefutottunk" egy volt osztálytársammal.
Beszélgetésünkböl kiderült, hogy Ö is külföldön van, Finnországban.

Nagyon elégedett, sugárzik a szavaiból az elégedettség,  a boldogság, ami manapság igen ritka jelenség.


Kaptam is az alkalman, hogy ezt a sikertörténetet is megirjam Nektek!


Józsi, lassan 2 éve, hogy Finnországban dolgozik. 
Anno, amikor még Németországban dolgozott, akkor talált rá a lehetöség ( vagy Ö a lehetöségre), hogy a szakmájában dolgozhasson a finneknél.
Honvágy Öt is gyötörte, "hiszen magyar vagyok",- mondta, de elsösorban az anyagiak miatt eröt vett magán, s kibirta  a kezdeti nehézségeket. 
Amikor megérkezett  Finnországba, akkor  üvegfuvóként dolgozott. Azóta már leépitették a gyárat, s jelenleg egy luxushajókat épitö munkahelyen tevékenykedik.

A most indulóknak azt javasolja Józsi, hogy mindenképpen tanulják a nyelvet, mozgassanak meg minden kapcsolatot, kérjenek segitséget, informálják le a céget! A legjobb az, ha tudnak segitséget kérni ismeröstöl, s tudnak valakivel kapcsolatot tartani, mert az egy biztonságérzetet ad. Vagyis, kézzelfogható segitségre, kapcsolatra mindeképpen szükség van.


Józsinak ennyi idö alatt maximálisan sikerült beilleszkednie. Szerinte ez csupán csak hozzáállás kérdése.
Tetszik neki a finnen életfelfogása. Nem pazarló nép, semmi luxus, csak épp annyi, amit az élet megkíván.
Szombat, vasárnap pihennek, szórakoznak, hiszen jók a körülményeik, hétköznapi munkával megteremthetö a megélhetés szükséges fedezet. / hétvégén csak igen kivételes esetekben kell dolgozni./
Józsi, igen elégedett a munkafeltételekkel. Amit csak lehet, gépesitettek a finnen. Napi 8 óra a munkaidö, ami szintén nagyon jó.
Minden nagyon szervezetten müködik az országban.  
Nincs külömbség, külföldi és helyi munkavállaló között. A lényeg, hogy hozza ki magából a maximumot, éljen szélsöségek nélkül, s akkor nincs semmi probléma. Akkor egyenértéküként bánnak vele.

Józsinak a legnagyobb nehézséget az éghajlatváltozás okozta. Télen nagyon hideg van, s szinte egésznap sötétség. Nyáron meg még éjjel 23-kor is süt a nap.  
Természetesen munka mellett igen sokat tanult, hogy ejsajátitsa a nyelvet.
Igaz, a finnek "második anyanyelve" az angol.....De jobban szeretik a finn nyelvet.


S azt is elmondja Józsi, hogy a finnek nagyon szeretik a vendégmunkásokat, hiszen igen gyorsan fejlödik a gazdaságuk, viszont ök igen kevesen, alig 5 millióan vannak.

Ha, a mai tapasztalatával indulna el, akkor is Finnországot választaná. 
Annyira elégedett a munkakörülményeivel, azzal, hogy a szakszervezet mindent megtesz a munkásokért. 
Figyelemreméltó, hogy nyáron 5 hét kötelezö szabadságot kell letölteni, februárban 1 hét siszünet van, s hogy még nagyobb legyen a döbbenetünk, nekünk magyaroknak, karácsonykor is 3 hét szabadságon vannak a finnek. 




Józsinak nem áll szándékában visszamenni Magyarországra.
Most, igy 2 év után úgy érzi, "kitaposta az utat", s most már kiköltözteti a családot is (a feleségét s 2 gyermekét). Természetesen továbbra is fog "hazamenni", hiszen a múlt odaköti, s szüksége is van a családifészek adta melegségre.




Azt hiszem mindannyian megértjük Józsit! 
Köszönjük az információkat!
Ha, van véleményetek, kérdésetek, írjatok nekünk!